Személyiségpszichológia
Vélemény?

Az agyunk érzelmi élete, avagy miről szól az érzelmi stílusunk.

Az emberi aggyal kapcsolatos első asszociációink egyike talán a racionalitás szokott lenni, pedig az agyunkban gyökerezik az érzelmi működésünk is. Sőt, a kutatások alapján úgy tűnik, hogy az érzelmi életünk egyes sajátosságaiért az agyunk jól meghatározható részei felelnek, amelyek alapján a kutatók az érzelmi stílusunknak hat dimenzióját azonosították be. A cikkben részletesen bemutatjuk ezeket a dimenziókat és arra is kitérünk, hogy mi befolyásolja az érzelmi stílusunk jellemzőit.

Richard J. Davidson amerikai pszichológus professzor éveken át tartó kutatások eredményeképpen fogalmazta meg az agyunk érzelmi életével kapcsolatos következtetéseit. Szerinte az érzelmi működésünk egyes jellemzőiért az agyunk meghatározott részei játszanak szerepet, amelyek működését ugyan befolyásolnak velünk született adottságok, de legalább ekkora szerepe van az életünk során bennünket érő hatásoknak is (például a nevelésnek, vagy a tudatos önismereti munkának). Ez utóbbiakkal kapcsolatban pedig Davidson nem győzi hangsúlyozni, hogy az agyunk plaszticitásának – vagyis egész életünkön át tartó fejlődési képességének – köszönhetően van lehetőségünk változtatni az érzelmi működésünkön, amennyiben annak az öröklött és a nevelésünk során kialakult jellemzői nem szolgálnak jól bennünket felnőtt életünk során (Begley és Davidson, 2017). 

A kutatásai és a megfigyelései eredményeképpen hat olyan dimenziót azonosított be, amelyek együttesen alkotják az érzelmi stílusunkat és az egyes dimenziók mögött álló agyi struktúrák sajátosságainak tanulmányozása alapján pedig összegyűjtött olyan módszereket, amelyek alkalmasak az érzelmi működésünk fejlesztésére. 

Melyek az érzelmi stílusunk egyes elemei?

  • A rugalmasság alatt az értjük, hogy egy nehéz élethelyzet után mennyire gyorsan nyerjük vissza az egyensúlyunkat. Van aki egy kudarcot követően szinte azonnal talpra tud állni, másoknak viszont több időbe telik amíg túlteszik magukat egy negatív eseményen. Az átlagos felépülési idő nemcsak egyénenként változhat, hanem aszerint is különbözik, hogy milyen súlyú történésről van szó, hiszen természetesen egy haláleset feldolgozása sokkal több időt vehet igénybe, mint az, amikor reggel munkába menet az orrunk előtt megy el a busz. A vizsgálatok azt mutatták, hogy akik gyorsabban helyrerázódnak egy nehézség után, azok agyában nagyobb aktivitás mutatható ki a prefrontális kéregben és annak az amygdala nevű agyi képlettel való kommunikációjában, azokhoz képest, akiknek hosszabb ideig tart a talpra állás. Érdekesség még, hogy összefüggést találtak a rugalmasságunk és aközött, hogy egy negatív történést követően mennyire intenzív a szemünk pislogási reflexe. Ugyanis minél rugalmasabbak vagyunk, annál rövidebb ideig tart a megnövekedett pislogási sebesség egy megpróbáltatást követően.
A szemlélet is az érzelmi stílusunk egyik alkotóeleme
  • A szemléletnek, mint az érzelmi stílus alkotó elemének a lényege, hogy mennyi ideig tudjuk a pozitív érzelmeinket fenntartani. Az ilyen érzelmek megélésére ugyanis mindannyian képesek vagyunk, eltérő azonban az azok előnyös hatásainak megőrzésére való képességünk. Ha alapvetően derűs a szemléletünk, akkor olyankor is él bennünk a meggyőződés, hogy a dolgaink jobbra fordulnak, amikor éppen nehezebb időszakunkban vagyunk. Ami az idegrendszeri hátteret illeti, az agyunk úgynevezett jutalmazó központját képező nucleus accumbens játszik központi szerepet, amelynek idegsejtjei a kellemes érzésekért és a motivációért is felelős dopamin aktivitásban vesznek részt. Minél intenzívebb ennek az agyi képletnek a működése, annál tartósabbak a pozitív érzelmeink és annál inkább képesek vagyunk a jó dolgokat észrevenni és értékelni az életünkben. A korábban már említett prefrontális kéreg pedig úgy jut szerephez, hogy a nucleus accumbens-nek való „üzenetküldés” révén fokozza annak aktivitását. 
  • A társas intuíció arról szól, hogy mennyire tudunk jól olvasni az emberek érzelmi állapotát tükröző külső jelekből. Ha jó ez a képességünk, akkor könnyedén igazodunk el a bennünket körülvevő emberek non-verbális jelzéseiben, míg ha kevésbé vagyunk jártasak az ilyen típusú olvasatok készítésében, akkor gyakran nehézséget okoz mások megnyilvánulásainak az értelmezése.  A vizsgálatok szerint a gyrus fusiformis, vagyis az agyunk arcok felismeréséért felelős része és a korábban már említett amygdala aktivitása befolyásolja a társas intuíciónk milyenségét. Az oxitocin nevű hormon olyképpen játszik fontos szerepet, hogy annak mennyisége csökkenti az amygdala működésének intenzitását, ami pedig azt eredményezi, hogy hatékonyabban ismerjük fel mások non-verbális kommunikációját.
  • Az ön-tudatosság, mint érzelmi stílusjegy azt mutatja, hogy mennyire vagyunk tisztában érzelmeink, testi érzeteink és gondolataink jelzéseivel. Ha jól érzékeljük azt, ami bennünk zajlik és világosan látjuk mit miért teszünk, akkor az ön-tudatosság magasabba foka jellemző ránk. Ha pedig kevésbé vesszük észre a testünk üzeneteit, nehezebben tudjuk megmagyarázni magunknak az aktuális érzelmi állapotunkat és a mozgatórugóinkat, akkor azt mondhatjuk, hogy homályosabb a képünk a saját belső történéseinkről és azoknak a viselkedésünkre gyakorolt hatásáról. Az ön-tudatosságunk szintjét az agyunk insula nevű képletének mérete és aktivitása határozza meg, amely a belső szerveink térképét tartalmazza és érzékeli az azokból érkező jelzéseket, ugyanakkor képes arra is, hogy „visszafelé” is küldjön üzeneteket az egyes szerveknek (például a szívnek, hogy dobogjon szaporábban). A szakértők szerint a nagyobb és aktívabb insula fokozza az ön-tudatosságunkat, ám azt is megfigyelték, hogy annak túlműködése összefügghet olyan állapotokkal, mint például a pánikbetegség, vagy a hipochondria, amikor is a testünk apró rezdüléseinek jelentőségét túlbecsüljük.
  • A kontextusérzékenység azt mutatja meg, hogy a mindennapjaink során adódó különböző kontextusokban hogyan tudjuk szabályozni az érzelmeinket és a megnyilvánulásainkat. Ha az egyes szituációkban általában adekvát módon tudunk reagálni (például tisztában vagyunk azzal, hogy egy esküvői lakodalomban nem illik elővenni a laptopunkat és azon munkahelyi ügyeket intézni), akkor mondhatjuk azt, hogy jól olvassuk az éppen aktuális kontextust, ha azonban viselkedésünket nem tudjuk a körülményekhez igazítani (például a munkahelyi megbeszéléseken rendszeresen a családi konfliktusainkat hozzuk szóba), akkor a kontextusérzékenység alacsonyabb foka jellemez bennünket. Érzelmi működésünk e területéért az agyunkban a hippocampus felel, amely egyébként az emlékezetben is fontos szerepet játszik. Minél erőteljesebb a működése, annál inkább képesek vagyunk az adott helyzetnek megfelelően reagálni, miközben a csökkent aktivitása esetén kevésbé vagyunk fogékonyak az adott szituáció sajátosságaira. Egyébként a túl intenzív működés sem feltétlenül kívánatos, hiszen ebben az esetben a körülmények túlzott monitorozása már a spontaneitás rovására megy. A kutatások szerint vélhetően az alacsonyabb kontextusérzékenység jellemzi a poszttraumás stressz szindrómában szenvedőket is, akik a korábbi trauma kiváltotta stresszt élik át olyan helyzetekben is, amelyek ugyan nem „veszélyesek” rájuk nézve, de mivel annal jellemzőit a hippocampus csökkent aktivitása miatt nem jól olvassák, ezért erőteljes stresszreakcióval válaszolnak.
A figyelmi képességünk is befolyásolja az érzelmi stílusunkat
  • A figyelem is az érzelmi stílusunk fontos eleme, hiszen a saját és a mások reakcióinak érzékelése szempontjából jelentősége van annak, hogy mennyire vagyunk képesek azokra összpontosítani. A figyelem jelentősége az érzelmi működésünk szempontjából abban is megnyilvánul, hogy mennyire tudunk egy-egy tevékenységbe elmélyedni és annak átadni magunkat. A figyelem skála egyik végpontján a jól összpontosítók, a másikon pedig a szétszórtabbak vannak. Az érzelmi működésünkben két, az agyunk prefrontális kérgében gyökerező figyelmi képesség fontosságát mutatták ki a kutatások: a szelektív figyelem és a nyitott, ítélkezésmentes tudatosság. Az előbbi lényege, hogy a bennünket érő számos impulzus közül a figyelmünket egy meghatározott dologra irányítsuk, az utóbbi pedig azt a képességet jelenti, hogy nem ragadunk le egyetlen ingernél, hanem nyitottak vagyunk a külső jelzésekre és a bennünk felmerülő érzelmekre, illetve gondolatokra is (Begley és Davidson, 2017). 

Az érzelmi stílus fent említett dimenziói együttesen, egymással kölcsönhatásban hatnak az érzelmi életünkre. Az egyenként bemutatott idegrendszeri háttérből is következően, az egyes dimenziók jellemzőiben a genetikai háttér ugyan fontos szerepet játszik, a vizsgálatok eredményei alapján azonban kijelenthető, hogy az érzelmi működésünket – a genetikai mellett – nemcsak az olyan hatások befolyásolják, mint például a nevelés, hanem megfelelő gyakorlással saját magunk is képesek vagyunk változásokat elérni az érzelmi működésünkben. A cikk második részében éppen azokat a technikákat fogjuk bemutatni, amelyekre támaszkodhatunk abban az esetben, ha tudatosan szeretnék változtatni az érzelmi működésünkön.

Szerző: dr. Kovács Petra pszichológus, jogász

Felhasznált irodalom: 

Begley S. és Davidson R. J. (2017): Az agy érzelmi élete. Akadémiai Kiadó Zrt., Budapest.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s