Írások

Facebook oldalunkon megjelenő írásaink

Published by Judit Hernádi  2022. február 11.

Reggeli mentás frissítő – Az alvás pszichológiája

Habár lassan a medve is felébred téli álmából, mégis érdemes kicsit az alvás fontosságáról beszélni. Mert ez a tevékenységünk bármennyire is haszontalan időtöltésnek tűnik – hiszen életünk közel harmadát alvással töltjük – az alvás és ébrenlét váltakozása az egyik legalapvetőbb biológiai ritmicitásunk. Evolúciós oka van, hogy ez a látszatra mozdulatlan és passzívnak tűnő tevékenység életünk szerves részeként maradt fenn.

Alvás közben különböző alvásciklusok váltakoznak – nagyjából 90-120 percenként – meghatározott sorrendben, melyeknek eltérő funkciói vannak, ezért is fontos, hogy lehetőleg mindegyiket megéljük alvás közben. A két nagy alvásciklust különíthetünk el:

– NON REM ciklus – ebben a szakaszban testünk először felkészül az alvásra, szívverésünk és légzésünk lassul, agyhullámaink szintén alacsonyabb aktivitást mutatnak, valamint izmaink tónusa is jelentősen csökken. A felszínes alváson át eljutunk egészen a mély alvás szakaszába, amikor is a legnehezebb felébreszteni minket.

– REM ciklus – ez az úgynevezett álomalvás szakasza, ami élesen elválik a többi alvásszakasztól, és alvásidőnk nagyjából 20%-át teszi ki. Ebben a ciklusban a gyors szemmozgások mellett légzésünk is szaporábbá válik, végtagjainkban az izmok elernyednek. Ezzel ellentétben viszont agyunk vérkeringése olyannyira intenzívvé válik, hogy az agyműködés az éber állapotnál is aktívabbá válik.

Agyunk a nap folyamán – mint egy számítógép – olyan rengeteg információt fogad be érzékszerveinken keresztül, melynek nagy része el sem jut a tudatunkig. Ezen ingerek jelentős része a tudattalanban tárolódik, majd az álomalvás szakaszában folyik feldolgozásuk, rendszerezésük és szelekciójuk. Az alvás során sejtjeink is regenerálódnak, növekedési hormonok szabadulnak fel, melyek sejtjeink megújításában játszanak fontos szerepet.

A jó alváshoz mindannyiunk számára mások az ideális körülmények. Mikor ezt sikerült kitapasztalnunk, megteremtésükre érdemes időt és energiát szánni, hogy alvásunk valóban be tudja tölteni fontos regeneráló és információ feldolgozó funkcióját.

Szerző: Brunnerné Berta Nóra 2021. 06. 18.

Reggeli mentás frissítő

A nyárban az a csodálatos, hogy minden korosztály megtalálhatja benne az örömét, ha akarja. Mindenki csinálhat valami olyat, ami pihentető, feltöltő, energiát nyújtó. Nem kell feltétlenül költséges szórakozásokra gondolni, hiszen a legnagyobb örömök a boldog és ingyenes együttlétekben vannak, az egymásra pillantásban, beszélgetésekben.

Kisebbeknek az önfeledt játékban, koszossá válásban, nevetésben, barátkozásban, kalandok keresésében, faágakkal és más, nem drága vagy sokszor pénzért meg sem vehető játékokkal való komoly elfoglaltságban. Mivel Judit már írt a gyerekekről, most kerüljenek sorra a kicsit nagyobbak, a felsősök és aztán egész végig, a felnőttek is szórakozhatnak azzal, hogy beszélgetnek.

De miről? Csak nem kérdezzük meg tizedjére, hogy milyen lett a bizi, az idősebbektől pedig azt, hogy tudnak-e idén menni Horvátországba. Mi most ajánlunk néhány kérdést, és a többit a honlapunkról le lehet tölteni pdf formátumban a következő linken: https://mentapart.com/letoltheto-anyagaink/

Plusz kérdéseink:

– Melyiket szereted jobban: a pipacsot vagy a napraforgót?
– Melyik vonzóbb: a meggy vagy a cseresznye?
– Melyik szebb számodra: a nyári naplemente vagy napfelkelte?
– Melyik vonzóbb: árvalányhajas mező vagy lenvirágos, pipacsos rét?

Tudjuk, szörnyű kérdések, nincs rájuk megfelelő válasz, a miért kérdés is teljesen felesleges, de mikor máskor merengjünk el ilyen semmiségeken, mint nyáron, amikor talán emberi kötelességünk, hogy rácsodálkozzunk a természet szépségeire – ha másért nem, a saját lelkünk frissítése érdekében.

Szerző: Hernádi Judit

2020. 11. 20.

Reggeli mentás frissítő

Társas kapcsolataink fenntartásának, ápolásának egyik legegyszerűbb és legnagyszerűbb módja, a rendszeres, jóízű beszélgetés. Egymás meghallgatása, személyes történeteink, gondolataink barátainkkal, családtagjainkkal való megosztása olyan lehetőség számunkra, mellyel sokat tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért.

A beszélgetés fontossága már gyermekkorban is megmutatkozik. Egy több mint egy évtizeden át tartó kutatás eredményei is arról tanúskodnak, hogy kimutathatóan magasabb lesz az intelligenciája azoknak a gyerekeknek, akikkel pici koruktól kezdve rendszeresen beszélgetnek a szülők.

A vizsgálat későbbi szakaszában, tinédzserként ezek a gyerekek a társaiknál jobb eredményt értek el a nyelvi teszteken, és a szókincsük is nagyobb volt.Egy másik kísérletben arra az eredményre jutottak, hogy azoknak a fiatal lányoknak, akik életük egy kellemetlen eseményét SMS helyett inkább élőszóban vagy telefonon osztották meg szüleikkel, kisebb mértékben emelkedett a stressz szintje, mint chatelő társaiké.

Gondoljunk csak bele, hogy mikor beszélgetőtársunk számunkra hallható módon reagál történetünkre, már hangszínével is közvetíteni képes felénk őszinte érdeklődését, támogatását.Két ember közötti beszélgetés támogató hatását azok is jól ismerhetik, akik problémáikkal, élethelyzetbeli elakadásaikkal fordultak már szakemberhez.

Egy jól felkészült, alapos szakmai ismeretekkel rendelkező pszichológus azon túl, hogy empatikus, mindig a kliense mellett áll, ezzel is csökkenti szorongását, növeli belső én-erejét és megküzdési képességét. Az előttünk álló hétvége kiváló alkalom lehet arra, hogy ismét kapcsolatba lépjünk rég látott ismerőseinkkel, családtagjainkkal, és a tartalmas beszélgetések által kiváltott pozitív energiákkal feltöltődjünk.

Vigyázzunk magunkra!

A héten a reggeli mentás frissítőt szervírozta:

Brunnerné Berta Nóra iskolapszichológus

Hernádi Judit munka-és szervezet pszichológus

Ha tetszett a bejegyzés, nagyon örülnénk egy like-nak és egy megosztásnak. A segítő, támogató beszélgetésre vágyók az alábbi linken tudnak kapcsolatba lépni szakértő kollégáinkkal:www.mentapart.com/about/

---

---

Szerző: Dr. Kovács Petra

A testünknek általában, a mostani helyzetben pedig fokozottan fontos a rendszeres, de nem túl megerőltető mozgás.

A test és a lélek egymásra hatnak.

Ha a testünk jól van, akkor az a lelkünkre és ezáltal a hangulatunkra is pozitív hatással van.

A sportolás ugyanis fokozza agyunk dopamin- és szerotonin termelését, ami a mentális egyensúlyunk megőrzéséhez szükséges. A szerotonin elsősorban a hangulatunkat befolyásolja, a dopamin pedig fontos szerepet játszik a figyelmünk és a motivációnk fenntartásában.

A dopamin szint emelkedésének jótékony hatásai pedig leginkább a mozgást követő órákban mutatkoznak meg. A sportolás pozitív hatásait ezért úgy is tudjuk kamatoztatni, hogy közvetlenül utána olyan tevékenységeket végzünk, amelyek során fontos, hogy koncentrálni tudjunk (például tanulás).

A mozgással kapcsolatban is bátran lehetünk kreatívak: a házimunka, például a takarítás, a ruhák teregetése, a kert rendben tartása ugyanolyan jó hatással lehet ránk, mint a futás, a biciklizés, vagy az otthon végzett tornagyakorlatok.

Van egy sor olyan elfoglaltság, aminél nem a test edzése a hangsúlyos, hanem az elme jutalmazása és a kreativitás megélése. Ilyen lehet például a főzés, a barkácsolás, a különböző kézimunkák, de a rajzolás és a színezés is.

A héten a reggeli mentás frissítőt szervírozta:
Brunnerné Berta Nóra iskolapszichológus
dr. Kovács Petra pszichológus